EPIDEMIOLÓGIAI TANULMÁNYOK Hyperinsulinaemiás egyének plazma homociszteinszintje Jermendy György dr., Hídvégi Tibor dr.1 és Hetyési Katalin dr.2
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Budapest, III. Belgyógyászati Osztály (osztályvezető: Jermendy György dr.)
Petz Aladár Kórház, Győr, IV. Belgyógyászati Osztály (osztályvezető: Hídvégi Tibor dr.)1
Központi Laboratórium (osztályvezető: Hetyési Katalin dr.)2
A szerzõk a metabolikus szindróma klinikai jellegzetessé-
Plasma homocysteine levels in hyperinsulinaemic sub-
geit megismerendõ szûrõvizsgálat keretén belül hyper-
jects. In order to evaluate the clinical characteristics of
insulinaemiásnak bizonyult (éhomi inzulin > 15 µU/ml
metabolic syndrome, a screening procedure was per-
és/vagy postprandialis [75 g glükózterhelés után 120
formed and in a cohort of middle-aged (40–60 years)
perc] inzulin > 45 µU/ml) középkorú (életkor: 40–60 év)
hyperinsulinaemic (fasting plasma insulin > 15 µU/ml)
egyénekben (n = 91; férfi/nõ: 38/53; életkor: x±SD 47,6
and/or postprandial [120 min after 75 g glucose load] in-
± 4,3 év; testtömegindex: 34,6 ± 4,9 kg/m2; derék–csípõ
sulin > 45 µU/ml) subjects (n = 91; men/women: 38/53;
hányados 0,92 ± 0,07; vérnyomás 146 ± 16/87 ± 9
age x± SD 47.6 ± 4.3 years; body mass index: 34.6 ±
Hgmm; éhomi inzulin: 24,2 ± 11,3 µU/ml; postprandialis
4.9 kg/m2; waist-hip ratio: 0.92 ± 0.07; actual blood
inzulin 125,5 ± 103,8 µU/ml, szérum-LDL-koleszterin:
pressure 146 ± 16/87 ± 9 mmHg; fasting insulin: 24.2 ±
3,73 ± 1,09 mmol/l, HDL-koleszterin: 1,12 ± 0,30 mmol/l,
11.3 µU/ml; postprandial insulin 125.5 ± 103.8 µU/ml;
triglicerid: 2,97 ± 2,38 mmol/l, húgysav 279 ± 79 µmol/l)
serum LDL-cholesterol: 3.73 ± 1.09 mmol/l; HDL-cho-
megmérték a plazma homociszteinszintjét s meghatá-
lesterol: 1.12 ± 0.30 mmol/l; triglycerides: 2.97 ± 2.38
rozták a homocisztein-anyagcserében szerepet játszó szé-
mmol/l; uric acid 279 ± 79 µmol/l) plasma fasting homo-
rum-B12-vitamin és -folsav értékét is. Az adatokat normális
cysteine, vitamin B12 and folic acid levels were simulta-
glükóztoleranciájú (n = 47), csökkent glükóztoleranciájú
neously determined. The values were separately evalu-
(n = 24) és a terheléssel diabetesesnek bizonyult (n =
ated according to the stages of glucose tolerance
20) egyének alcsoportjaiban külön-külön értékelték. A
(normal glucose tolerance [n = 47]; impaired glucose
laboratóriumi normális értéket 47 egészséges egyén (kont-
tolerance [n = 24] and diabetes mellitus [n = 20]). Labo-
rollcsoport, életkor: 45,0 ± 7,8 év; férfi/nõ: 19/28) vizsgá-
ratory normal values were determined in 47 healthy sub-
latával állapították meg. A hyperinsulinaemiás egyének
jects (control group, age: 45.0 ± 7.8 years, men/women:
és a kontrollcsoport plazma-homociszteinszintje (9,28 ±
19/28). There was no significant difference between
3,81µmol/l vs. 9,63 ± 2,70 µmol/l), folsavszintje (8,5 ±
hyperinsulinaemic and control subjects regarding plasma
5,9 ng/ml vs. 7,5 ± 2,1ng/ml) és B12-vitaminszintje (423
homocysteine (9.28 ± 3.81µmol/l vs. 9.63 ± 2.70 µmol/l),
± 141 pg/ml vs. 356 ± 121 pg/ml) nem különbözött ér-
folic acid (8.5 ± 5.9 ng/ml vs. 7.5 ± 2.1ng/ml) and vitamin
demben egymástól. A hyperinsulinaemiás férfiak (n =
B12 levels (423 ± 141 pg/ml vs. 356 ± 121 pg/ml). Plasma
38) plazma-homociszteinszintje számottevõen (p < 0,001)
homocysteine levels were significantly (p < 0.001) higher
magasabb (11,34 ± 4,72 µmol/l) volt, mint a hyperinsulina-
in hyperinsulinaemic men than women (11.34 ± 4.72
emiás nõk (n = 53) értéke (7,86 ± 2,13 µmol/l). A plazma
µmol/l [n = 38] vs. 7.86 ± 2.13 µmol/l [n = 53]). There
homocisztein-, folsav- és B12-vitamin-szintje érdemben
was no significant difference between subgroups classi-
nem különbözött egymástól (p > 0,05) a hyperinsu-
fied according to the stages of glucose tolerance in
linaemiás egyének glükóztolerancia szerinti alcsoportjai-
hyperinsulinaemic groups. Plasma homocysteine values
ban. A normális tartomány felsõ határát meghaladó
exceeding the upper limit of normal range (> 12.45
(>12,45 µmol/l) plazma-homociszteinszintet közel azonos
µmol/l) were detected at a similar prevalence rate in cont-
gyakorisággal találtak a kontrollcsoportban (4/47 = 8,5%)
rol (4/47 = 8.5%) and in hyperinsulinaemic subjects
és a hyperinsulinaemiás egyének csoportjában (10/91 =
(10/91 = 10.9%). A weak but statistically significant cor-
10,9%). A hyperinsulinaemiás egyének (n = 91) plazma-
relation was found between plasma homocysteine values
homocisztein-értékei és az életkor között gyenge (r =
and age of subjects (r = 0.222; p < 0.05) whereas a
0,222; p < 0,05), a plazma-homocisztein- és szérum-
stronger correlation was documented between plasma
kreatinin értékek között szorosabb (r = 0,658; p <
homocysteine and serum creatinine values (r = 0.658;
0,001) korrelációt lehetett igazolni. Hyperinsulinaemiás,
p <0.001) in hyperinsulinaemic groups (n = 91). Plasma
metabolikus szindróma jellegzetességeit mutató közép-
homocysteine values independently from the stages of
korú egyének plazmájának összhomocisztein-szintje a
glucose tolerance are not elevated in hyperinsulinaemic
glükózintolerancia stádiumától független, s átlagértéke
subjects. Hyperhomocysteinaemia is not a characteristic
a normális tartományba esik. A metabolikus szindróma
feature of hyperinsulinism suggesting that plasma homo-
kórfejlõdésének korai stádiumában a plazma-homocisz-
cysteine levels are of no considerable importance in the
teinszintnek csak alárendelt szerep tulajdonítható az athe-
complex pathomechanism of atherosclerosis at early
rosclerosis kialakulásának összetett patomechanizmusában. Kulcsszavak: metabolikus szindróma, hyperinsulinismus, athe-
Key words: metabolic syndrome, hyperinsulinism, atherosclero-
roslerosis, diabetes mellitus, homocisztein
Orvosi Hetilap 2001, 142 (6), 277–281.
A cardiovascularis megbetegedések epidemiológiája, kli-
pon zajló szűrővizsgálatra azokat az egyéneket küldték be a há-
nikuma és a megelőzés lehetőségeinek feltárása világszerte
ziorvosok, akik az alábbi négy klinikai ismérv közül legalább
az érdeklődés előterében áll. Magyarország epidemioló-
eggyel rendelkeztek: nagyobb testtömegindex (> 30,0 kg/m2),
giai adatai az elmúlt három évtizedben aggodalomra okot
nagyobb derék–csípő hányados (férfiak: > 0,90; nők: > 0,85),
újonnan felismert (RR: ≥ 140/90 Hgmm) vagy korábbról kezelt
adó módon változtak a cardiovascularis megbetegedé-
hypertonia, ill. pozitívcsaládi anamnézis diabetes, hypertonia,
sek, elsősorban az ischaemiás szívbetegség vonatkozásá-
elhízás vagy cardiovascularis esemény vonatkozásában. Ismert
ban (29). Számos más kórok mellett a 2-es típusú dia-
cukorbeteg nem szerepelt a vizsgálatban. A szűrővizsgálaton
betes mellitusnak is nagy jelentőség tulajdonítható e téren,
megjelent egyének antropometriai vizsgálatán (testtömegin-
egyrészt a növekvő beteglétszám, másrészt 2-es típusú
dex és derék–csípő hányados megállapításán) túlmenően ada-
tokat gyűjtöttünk az életmódról, a fizikai aktivitásról, az étke-
diabetes jól ismert macroangiopathiás szövődményei-
zési szokásokról és az iskolai végzettségről. A vizsgálat elején
(10 perc pihenést követően) és végén (az anamnézis felvétele
A 2-es típusú diabetes mellitus kórfejlődését manap-
után), ülő helyzetben a jobb- és bal felkaron vérnyomást mér-
ság a metabolikus szindróma koncepciója szerint értel-
tünk, nyugalmi vérnyomásnak a négy mérés átlagát tekintet-
tük. Ezt követően fizikális vizsgálatot végeztünk, majd éhomi
mezzük (12). Az elmélet szerint a jól ismert, s régebben is
vérvételre került sor. Az éhomi vérmintából vércukor, inzulin,
egyértelműen leírt cardiovascularis kockázati tényezők
lipidek, kreatinin, húgysavés vérkép meghatározása történt.
(hypertonia, atherogen dyslipidaemia, glükózintolerancia,
Minden egyénnél 75 g glükózzal oralis glükóztolerancia tesztet
abdominalis típusú elhízás) hátterében végső soron in-
is végeztünk, s meghatároztuk a 120 perces vércukor- és inzu-
zulinrezisztencia és következményes hyperinsulinismus
linszinteket is. Tanulmányunkban a hyperinsulinaemiásnak
(éhomi inzulinszint > 15 µU/ml és/vagy 120 perces postpran-
húzódik meg. A 2-es típusú diabetes kialakulása során
dialis inzulinszint > 45 µU/ml) bizonyult középkorú egyének
egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a csökkent glü-
további vizsgálatát végeztük, melynek során meghatároztuk a
kóztoleranciának, hiszen dokumentált, hogy ezt az álla-
plazma homocisztein-, folsav- és B12-vitamin-szintjét. Az alap-
potot nem helyes ártalmatlan, enyhe anyagcserezavar-
vizsgálat és a hyperinsulinaemiásnak bizonyult egyének homo-
ként értelmezni, hanem az ebben a stádiumban is igazolt,
cisztein-, folsav- és B12-vitamin-meghatározása között átlago-
fokozott cardiovascularis kockázat miatt az anyagcsere-
Ezen tanulmányban középkorú (életkor: 40–60 év) hyper-
zavar ezen stádiuma is komoly figyelmet érdemel. Nyil-
insulinaemiás egyének (n = 91; férfi/nő: 38/53) adatait ismer-
vánvaló azonban az, hogy a kórfejlődés kezdetén lévő,
tetjük. Vegetáriánus egyént nem vizsgáltunk. A vizsgált cso-
normális szénhidrát-anyagcseréjű vagy enyhe szénhidrát-
port fontosabb klinikai és laboratóriumi adatait összesítve, ill.
anyagcserezavarral rendelkező, de a metabolikus szind-
nemek szerinti csoportosításban az 1. táblázat tünteti fel.
A vércukrot hexokináz módszerrel, a kreatinint Jaffe-féle
róma jellegzetességeit hordozó egyének azonosítása és klini-
kinetikus módszerrel, a lipidek értékét enzimatikus módon, a
kai jellegzetességeinek megismerése vezethet el a cardio-
húgysavat urokináz módszerrel, a vérképet hematológiai auto-
vascularis kockázat teljes spektrumának megértéséhez.
matával határoztuk meg. A plazma összhomocisztein értékét
A metabolikus szindrómával kapcsolatos kísérletes és
IMx készülékkel (ABBOTT) fluoreszcens polarizációs immu-
klinikai megfigyelések alapján napjainkban egyre több
no-assay-vel (leírás szerinti normális tartomány: 4,45–12,45
µmol/l), a folsavat ionbefogás módszerével (leírás szerinti nor-
eltérést (hyperuricaemia, hyperfibrinogenaemia, növe-
mális tartomány: 3,1–12,4 ng/ml), a B12-vitamin értékét enzi-
kedett plazminogén-inhibitor-aktivátor-1-szint, micro-
mo-immuno-assay-vel (leírás szerinti normális érték: 223–1132
albuminuria) sorolnak a szindróma jellegzetességei, s
pg/ml), az inzulin értékét enzim-immuno-assay-vel mértük. A
így az akcelerált atherosclerosis kockázati tényezői közé
vérvétel után a vérminták haladéktalanul a laboratóriumba ke-
rültek azonnali analízis céljaira.
(13). Legújabban a hyperhomocysteinaemia került az ér-
A ritkábban használt laboratóriumi adatok normális tar-
deklődés előterébe, miután az egyre bővülő ismeretek
tományát saját magunk is megállapítottuk, életkor és nem sze-
alapján ma már elfogadott, hogy a hyperhomocystein-
rint illesztett, anyagcsere-egészséges egyén (n = 47, férfi/nő:
aemia a cardiovascularis megbetegedések önálló kocká-
19/28, életkor: 45,0 ± 7,8 év) vizsgálatával.
A hyperinsulinaemiás egyének csoportjában az oralis glü-
zati tényezője (22). Kevés adat áll azonban rendelkezésre
kóztolerancia teszt eredménye alapján három kategóriát (nor-
a plazma-homociszteinszint alakulásáról a 2-es típusú
mális glükóztolerancia [n = 47, életkor: 46,3 ± 4,5 év], csökkent
diabetes kórfejlődésének kezdeti stádiumában. E vonat-
glükóztolerancia [n = 24, életkor: 48,5 ± 3,5 év], diabetes mellitus
kozásban szűrővizsgálattal felismert, a metabolikus szind-
[n = 20, életkor: 49,5 ± 4,0 év]) állapítottunk meg, a jelenleg ér-
róma jellegzetességeit hordozó, hyperinsulinaemiás, de
Adataink statisztikai értékelése során ANOVA-val vizsgáltuk a
enyhe fokú szénhidrát-anyagcserezavarban szenvedő egyé-
csoportok közötti különbségeket, ill. korreláció-analízist vé-
nek vizsgálata látszik ígéretesnek.
geztünk. A p < 0,05 értéket tekintettük statisztikailag szignifi-
Tanulmányunkban a metabolikus szindróma klinikai
káns különbségnek. A táblázatokban szereplő adatok az átlag-
jellegzetességeit megismerendő szűrővizsgálat keretén belül
érték és szórás ( x ± SD) értékeit jelentik.
hyperinsulinaemiás egyének plazma-homociszteinszintjét
és a homocisztein-metabolizmusban szerepet játszó folsav- és
Eredmények
12-vitamin-szintet vizsgáltuk. Külön analizáltuk a hyper-
insulinaemiás egyének laboratóriumi jellemzőit a glükózto-
lerancia stádiumai szerint, s az adatokat életkor és nem sze-
A hyperinsulinaemiás egyének plazma-homociszteinszintje,
rintillesztett kontrollcsoport értékeihez is viszonyítottuk.
folsav- és B12-vitamin- értéke nem tért el érdemben (p >
0,05) a kontrollcsoport értékétől (2. táblázat).
A hyperinsulinaemiás férfiak (n = 38) plazma-homo-
Betegek és módszerek
ciszteinszintje számottevően (p < 0,001) magasabb (11,34
± 4,72 µmol/l) volt, mint a nők (n = 53) értéke (7,86 ±
Győr városának és vonzáskörzetének háziorvosaival együtt-
2,13 µmol/l). A hyperinsulinaemiás férfiak és nők között
működve a metabolikus szindróma hazai jellegzetességeit megis-
nem mutatkozott értékelhető különbség (p > 0,05) a
merendő szűrővizsgálatot kezdeményeztünk. Az önkéntes ala-
folsav(7,1 ± 2,4 ng/ml vs. 9,4 ± 7,3 ng/ml) és a B12-
1. táblázat: A vizsgált egyének klinikai és laboratóriumi adatai (x±SD)
diabetesesnek bizonyult. A három csoport éhomi inzu-
2. táblázat: A hyperinsulinaemiás egyének és a kontrollcsoport
linszintje érdemben nem tért el egymástól, a postpran-
dialis inzulinszint a csökkent glükóztoleranciájú csoportban
és a diabeteses csoportban számottevően nagyobb volt,
mint a normális glükóztoleranciájú csoporté. A diabe-
teses csoport postprandialis inzulinszintje értékelhetően
magasabb volt, mint a csökkent glükóztoleranciájú cso-
porté. A plazma homocisztein szintje a három csoport-
ban értékelhetően nem tért el egymástól. A folsav- és
12-vitamin-értékek szerint sem volt értékelhető különb-
ség a három csoport között (3. táblázat).
A normális tartomány felső határát meghaladó (> 12,45
µmol/l) plazma-homocisztein-szintet a kontrollcsoport-
ban 4 esetben (4/47), a hyperinsulinaemiás csoportban
10 esetben (10/91) észleltünk, de az előfordulási gyakoriság
közel azonos volt a kontrollcsoportban és a glükóztole-
rancia egyes stádiumai szerint a hyperinsulinaemiás cso-
vitamin (415 ± 109 pg/ml vs. 429 ± 161 pg/ml) vonatko-
portban (kontrollcsoport: 4/47 = 8,5%; hyperinsulinae-
zásában. A hyperinsulinaemiás férfiak és nők alapvető
miás egyének normális glükóztoleranciával: 6/47 = 12,8%;
klinikai és laboratóriumi adatai összehasonlíthatók voltak,
csökkent glükóztoleranciával: 2/24 = 8,3%; diabetes melli-
mindössze a derék–csípő hányados, a szérumkreatinin, a
húgysavés a hemoglobin értéke volt szignifikánsan na-
A hyperinsulinaemiás egyének plazma-homocisztein
gyobb, ill. a HDL-koleszterin értéke volt értékelhetően
értéke és az életkor között gyenge, de statisztikailag szig-
alacsonyabb a férfiak csoportjában (1. táblázat).
nifikáns korrelációt (r = 0,222; p < 0,05; n = 91) találtunk.
Az oralis glükóztolerancia teszt eredménye alapján a
Ugyanezen csoportban a plazma-homociszteinszint szo-
hyperinsulinaemiás egyének között 47 normális és 24
rosabb korrelációt mutatott a szérumkreatinin értékével
csökkent glükóztoleranciájú egyén volt, míg 20 egyén
3. táblázat: A vizsgált egyének laboratóriumi értékei a glükózintolerancia stádiumai szerin (x±SD)
*p< 0,05 vs. NGT; **p< 0,001 vs. NGT; ***p< 0,001 vs. NGT/IGT
Megbeszélés
ciószinten csak diétás előírások betartása (fokozott vita-
minbevitelt biztosító, gyümölcsben-zöldségekben gazdag
Keresztmetszeti tanulmányunk eredménye szerint hyper-
étkezés) ajánlható (22). Megemlítendő, hogy hazánkban
insulinaemiás, metabolikus szindróma jellegzetességeivel
olyan, folsavval, B12 és B6-vitaminnal dúsított kenyeret is
rendelkező középkorú egyének plazma összhomocisz-
forgalmaznak, amelynek rendszeres fogyasztásától nem-
tein-szintje a glükóz-intolerancia stádiumától független,
csak az idegcső-záródási fejlődési rendellenességek vissza-
s átlagértéke a normális tartományba esik.
szorítása, hanem a plazma-homociszteinszint csökkenése
A plazma összhomocisztein értékét egészséges egyé-
nekben több tényező befolyásolja. Értéke növekszik az
A hyperhomocysteinaemia és a szív- és érrendszeri
életkor előrehaladtával, férfiakban az érték nagyobb, mint
megbetegedések közötti összefüggést a homocystinuria
nőkben (5, 22). Vitatott azonban, hogy milyen érték te-
jellegzetes, korai érrendszeri szövődményei vetették fel
kinthető a normális tartomány felső határának, egyesek
(19). Később kiderült, hogy a plazma-homociszteinszint
(28) 15,0 µmol/l értéknél, mások (16) 14,0 µmol/l-nél
enyhébb, nem öröklődő jellegű emelkedése is növeli az
vonják meg a normális-kóros határt. Újabban a 12,0 µmol/l
atherosclerosis kockázatát (20). Úgy látszik, hogy a koc-
értéket veszik figyelembe, miután igazolták, hogy ezen
kázat 2-es típusú cukorbetegekben fokozottabb, mint nem
határt meghaladó homocisztein-érték megduplázza az
diabeteses egyénekben (15). Egyértelmű, hogy diabeteses
érbetegségek kockázatát (11). Magunk a leírás szerinti
nephropathiában (mind 1-es, mind 2-es típusú diabe-
normális tartomány felső határát (12,45 µmol/l) tekintet-
tesben) a homociszteinszint növekedése figyelhető meg,
s e tény szerepet játszhat a veseszövődményben szenvedő
A vizsgált hyperinsulinaemiás csoport életkora 40–60
cukorbetegek cardiovascularis megbetegedéseinek kialaku-
évközötti volt, a saját kontrollcsoportunk életkora ér-
lásában (4, 18). Figyelemreméltó, hogy egy tanulmányban
demben nem tért el ettől. A laboratóriumi meghatározás
a 2-es típusú diabetesben gyakran használt metformin
eredeti leírása szerinti normális tartomány (4,45–12,45
homocisztein-szintet emelő, mérsékelt hatását igazolták
µmol/l) jó átfedést mutatott a saját kontrollcsoportunk
(14). Tanulmányunkban a szűrővizsgálaton való megje-
értékével (9,63 ± 2,70 µmol/l), s lényegében megfelelt ko-
lenés kizáró kritériuma volt az ismert diabetes, így a
rábbi hazai közlés (2) adatának (40–49 éves 71 egészsé-
hyperinsulinaemiás csoport a metabolikus szindróma
ges véradó férfi értéke 10,6 ± 4,3 µmol/l volt). A vizsgált
kórfejlődésének korai stádiumát képviselte, ez nyilván-
hyperinsulinaemiás egyének viszonylag szűk életkortar-
valónak tekinthető a normális vagy csökkent glükóz-
tománya ellenére korrelációt tudtunk igazolni az életkor
toleranciájú egyének esetén, s joggal feltételezhető a ter-
és a homocisztein értékek között, hasonlóan mások meg-
heléssel felismert cukorbetegek esetében (13).
Több megfigyelés tárgya volt, hogy az inzulinnak van-e
A hyperhomocysteinaemia előfordulási gyakorisága
szerepe a homocisztein-metabolizmusban. Egy korábbi
közel azonos volt a kontrollcsoportban (8,5%) és a hyper-
megfigyelés a plazmainzulinszint és a homocisztein-ér-
insulinaemiás egyének csoportjában (10,9%). Adatunk
tékek között inverz összefüggést talált 2-es típusú dia-
megfelel azon populációs tanulmányok eredményeinek,
betesben (7), de az eredmények később diszkusszió tárgyát
amelyek szerint a hyperhomocysteinaemia előfordulási
képezték (3, 8). A hyperinsulinaemia és a hyperhomo-
gyakorisága 5–30% között változik, a vizsgált populáció-
cysteinaemia között pozitívösszefüggést figyeltek meg
val és a normális-kóros határérték megvonásával össze-
egy korábbi tanulmányban (10), míg egy közelmúltban
megjelent közlemény ezzel ellentétes, negatívösszefüg-
A hyperinsulinaemiás férfiak homociszteinszintje ma-
gésről tudósított (1). Egészséges egyénekben clamp-tech-
gasabb volt, mint a nőké. Valószínű azonban, hogy a nemi
nikával igazolták, hogy acut hyperinsulinaemia hatására
megoszlás hátterében a férfiak magasabb szérumkrea-
a plazma homociszteinszintje csökken (21), 2-es típusú
tinin-értéke is szerepet játszhatott, figyelembevéve az
diabetesben viszont hasonló technikával ezt a csökke-
irodalomban dokumentált (s jelenlegi tanulmányunkban
nést nem lehetett megfigyelni (9). Klinikai megfigyelés
is megfigyelt) összefüggést a homocisztein és a kreatinin
szerint 2-es típusú diabetesben a plazma-homocisztein-
szintet mind az anyagcserehelyzet, mind a betegségtartam
Tanulmányunkban a folsav- és B12-vitaminszintet mér-
befolyásolja (23). Mások azonban 2-es típusú diabetes-
tük, de nem találtunk eltérést a kontrollcsoporthoz vi-
ben nem tudtak a homociszteinszint és az anyagcsere-
szonyítva, illetve a két vitamin értékei érdemben nem
helyzet (vércukor, HbA1c-érték) között összefüggést iga-
tértek el egymástól a hyperinsulinaemiás egyének glü-
zolni (16). Állatkísérletes adat szerint a diabetes indukálása
kózintolerancia szerinti alcsoportjaiban. A homocisztein-
következtében kialakuló homociszteinszint csökkenés ki-
metabolizmusban jelentős szerepet játszik a folsav, a B6-
védhetőnek bizonyult inzulin adagolásával (17). Tanul-
és a B12-vitamin. A folsav és a B12-vitamin a homocisz-
mányunk eredménye leginkább egy közelmúltban publi-
tein-metionin remetilizációs folyamat, a B6-vitamin pe-
kált kínai (Tajvanból származó) megfigyelésnek felel meg,
dig a homocisztein-cisztein átalakulás nélkülözhetetlen
amely szerint a plazma homociszteinszintje és az inzu-
kofaktora (5, 22). Hiányukkal összefüggő mértékben hyper-
linrezisztencia között nem volt összefüggés igazolható
homocysteinaemia alakul ki, míg bevitelükkel a hyperho-
normotoniás és hypertoniás egyénekben (25). Nyilván-
mocysteinaemia csökkenthető. A gyógyszeres vitamin-
való, hogy az inzulin- és a homociszteinszint összefüggé-
bevitellel zajló, a plazma-homociszteinszint alakulását
se bonyolult, s a részletek tisztázása még további megfi-
tisztázó, s a cardiovascularis megbetegedések alakulását
is figyelemmel kísérő intervenciós, prospektív tanulmá-
Metabolikus szindrómában mind a hyperinsulin-
nyok jelenleg zajlanak, eredményeikre még várni kell.
aemiának, mind a plazma összhomocisztein-szintjének sze-
Addig a mai tudásunk szerint, korrekció céljaira populá-
repe lehet az atherosclerosis kialakulásában. Elsősorban
endothelt károsító hatások jönnek szóba a patomecha-
metformin increase the serum total homocysteine level in
nizmusban (26, 27). A jelenlegi vizsgálatunk alapján azon-
non-insulin-dependent diabetes mellitus? J. Int. Med., 1997,
ban úgy látszik, hogy a metabolikus szindróma kórfejlődésé-
242, 389–394. – 15. Hoogeveen, E. K., Kostense, P. J., Beks, P. J. ésmtsai: Hyperhomocysteinemia is associated with an increased
nek korai stádiumában a plazma összhomocisztein-szintjé-
risk of cardiovascular disease, especially in non-insulin-de-
nek csak alárendelt szerep tulajdonítható az atherosclerosis
pendent diabetes mellitus: a population-based study. Arterioscl.
kialakulásának összetett patomechanizmusában.
Thromb. Vasc. Biol., 1998, 18, 133–138. – 16. Hoogeveen, E. K.,Kostense, P. J., Jakobs, C. és mtsai: Hyperhomocysteinemia
increases risk of death, especially in type 2 diabetes. 5-year
Köszönetnyilvánítás: A tanulmány kiemelt tárcaszintű kutatás
follow-up of the Hoorn study. Circulation, 2000, 101,
(ETT 049/1996) keretén belül készült. A vizsgálatot a Smith
1506–1511. – 17. Jacobs, R. L., House, J. D., Brosnan, M. E. és
Kline Beecham Kft. támogatta. A statisztikai analízist Bíró La-mtsa: Effects of streptozotocin-induced diabetes and of insulin
jos dr. végezte; szíves fáradozását köszönjük.
treatment on homocysteine metabolism in the rat. Diabetes,
1998, 47, 1967–1970. – 18. Lanfredini, M., Fiorina, P., Peca, M.G. és mtsai: Fasting and post-methionine load homocyst(e)ine
IRODALOM: 1. Bar-On, H., Kidron, M., Friedlander, Y. és mtsai:
values are correlated with microalbuminuria and could contribute
Plasma total homocysteine levels in subjects with hyperin-
to worsening vascular damage in non-insulin-dependent diabetes
sulinemia. J. Int. Med., 2000, 247, 287–294. – 2. Bogye G., Alfthan,
mellitus patients. Metabolism, 1998, 47, 915–921. – 19. McCully, K.G., Aro A. és mtsa: Egészséges középkorú férfiak plazma homo-
S., Wilson, R. B.: Homocysteine theory of arteriosclerosis. Athe-
cystein koncentrációja és ennek feltételezett kapcsolata a szív-
rosclerosis,1975, 22, 215–227. – 20. Munshi, M. N., Stone,A.,Fink,
és érrendszeri halálozással. Orv. Hetil., 1999, 140, 1573–1577. –
L. és mtsa: Hyperhomocysteinemia following a methionine load in
3. Chan, N. N.: Homocysteine and insulin levels in type 2 diabetic
patients with non-insulin-dependent diabetes mellitus and
patients. Diab. Care, 2000, 23, 1041. – 4. Chico, A., Pérez, A.,
macrovascular disease. Metabolim, 1996, 45, 133–135. – 21. Córdoba, A. és mtsa: Plasma homocysteine is related to albu-
Nagai, Y., Takamura, T., Nohara, E. és mtsai: Acute hyperin-
min excretion rate in patients with diabetes mellitus: a new link
sulinemia reduces plasma concentrations of homocysteine in
between diabetic nephropathy and cardiovascular disease?
healthy men. Diab. Care, 1999, 22, 1004. – 22. Nygard, O.,
Diabetologia, 1998, 41, 684–693. – 5. Czeizel E., Matos L.:Vollset, S. E., Refsum, H. és mtsai: Total homocysteine and
Hyperhomocysteinaemia szerepe az egyes érrendszeri betegségek
cardiovascular disease. J. Int. Med., 1999, 246, 425–454. – 23.
kóreredetében. Orv. Hetil., 1998, 139, 2191–2196. – 6. Czeizel, A.Passaro, A., D’Elia, K., Pareschi, P. L. és mtsai: Factors
E., Merhala, Z.: Bread fortification with folic acid, vitamin B12,
influencing plasma homocysteine levels in type 2 diabetes.
and vitamin B6 in Hungary. Lancet, 1998, 352, 1225. – 7. Drzewoski,
Diab. Care, 2000, 23, 421–430. – 24. Selhub, J., Jacques, P. F.,J., Czupryniak, L., Chwatko, G. és mtsa: Total plasma homo-
Wilson, P. W. F. és mtsai: Vitamin status and intake as primary
cysteine and insulin levels in type 2 diabetic patients with
determinants of homocysteinemia in an elderly population.
secondary failure to oral agents. Diab. Care, 1999, 22, 2097–2098.
JAMA, 1993, 270, 2693–2698. – 25. Sheu, W. H. H., Lee, W. J.,
– 8. Drzewoski, J., Czupryniak, L., Chwatko, G. és mtsa: Homo-
Chen, Y. T.: Plasma homocysteine concentrations and insulin
cysteine and insulin levels in type 2 diabetic patients. Diab.
sensitivity in hypertensive subjects. Am. J. Hypertens., 2000, 13,
Care, 2000, 23, 1041–1042. – 9. Fonseca, V. A., Mudaliar, S.,
14–20. – 26. Stout, R. W.: Insulin and atheroma: 20 year
Schmidt, B. és mtsai: Plasma homocysteine concentrations are
perspective. Diab. Care, 1990, 13, 631–654. – 27. Thambyrajah, J.,
regulated by acute hyperinsulinemia in nondiabetic but not
Townend, J. N.: Homocysteine and atherothrombosis – mecha-
type 2 diabetic subjects. Metabolism, 1998, 47, 686–689. – 10.
nisms for injury. Eur. Heart. J., 2000, 21, 967–974. – 28. Ueland,Giltay, E. J., Hoogeveen, E. K., Elbers, J. M. H. és mtsai: Insulin
P. M., Refsum, H., Stabler, S. P. és mtsai: Total homocysteine in
resistance is associated with elevated plasma total homocys-
plasma or serum: methods and clinical applications. Clin. Chem.,
teine levels in healthy non-obese subjects. Atherosclerosis,
1993, 39, 1764–1779. – 29. Vargáné Hajdú P., Ádány R.: A kerin-
1998, 139, 197–198. – 11. Graham, I. M., Daly, L. E., Refsum, H.
gési rendszer betegségei okozta korai halálozás trendjei Ma-
M. és mtsai: Plasma homocysteine as a risk factor for vascular
gyarországon és az Európai Unióban, 1970–1997. Orv. Hetil.,
disease. JAMA, 1997, 277, 1775–1781. – 12. Halmos T.: A 2. típu-
2000, 141, 601–607. – 30. WHO: Definition, diagnosis and classi-
sú cukorbetegség (NIDDM) korszerű szemlélete. Orv. Hetil.,
fication of diabetes mellitus and its complications. Report of a
1995, 136, 1147–1155. – 13. Halmos T., Jermendy Gy.:
WHO consultation Part 1: Diagnosis and classification of diabetes
Metabolikus x-szindróma azezredfordulón.(Elméletivonatkozá-
sok, gyakorlati teendők) Orv. Hetil., 2000, 141, 2701-2709. – 14. Hoogeveen, E. K., Kostense, P. J., Jakobs, C. és mtsai: Does
(Jermendy György dr., Budapest, Maglódi út 89–91. 1106)
Csabai–Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Az orvosi pszichológia tankönyveAz egészségi állapot változásai, az egészség–betegség folyamatának komplex történései, a megelőzés, akárcsak a gyógyítás,
pszichológiai történésekkel színezett események. Az orvosi pszichológia jelen tankönyve, ezek rendszerezett áttekintésekor
hangsúlyozza a mentális reprezentációk fontosságát.
Az egészséggel kapcsolatos kontroll-érzés csökkenését kísérő reakciók, a tanult tehetetlenség és a kiégés, valamint az azok „el-
lenszereként” egyre jelentősebbnek tartott társas támogatás részletes ismertetése, az „egészségvédő” személyiség bemutatása, a
gyógyító helyzetekben megjelenő kommunikációs formák finomszemcsés elemzése, a „nehéz beteg” kérdéskör részletes kifejtése,
a hospitalizált, illetve haldokló betegekkel kapcsolatos pszichológiai ismeretanyag bemutatása ugyancsak olvasható e kötetben.
Az orvos–beteg kapcsolatot gyógytényezőként szemlélve a szerzők külön fejezetet szentelnek a pszichés krízis és a krízisinter-
A kötet elsősorban orvostanhallgatók részére készült, de haszonnal tanulmányozhatják azt egyéb graduális- és posztgraduális
egészségtudományi képzések, valamint szakképzések és a folyamatos továbbképzések résztvevői is. Ár: 1980.- Ft Terjedelem: 335 oldal Springer Tudományos Kiadó Cím: 1088 Budapest, Múzeum utca 9. fszt.
(nyitva: hétfőtől csütörtökig 9-től 17 óráig, pénteken 9-től 15 óráig)
Levélcím: 1463 Budapest, Pf. 857. Telefon: 266-0958, fax: 266-4775
LES CO-ANALGESIQUES Les psychotropes Neuroleptiques, antiépileptiques, tranquillisants, hypnotiques, bêtabloquants, antiparkinsonniens, lithium Leur action antalgique a été beaucoup moins étudiée que celle des tricycliques Leur prescription en pratique médicale est fréquente I/ LES NEUROLEPTIQUES Les neuroleptiques ont un effet antipsychotique et extrapyramidal { p
Verslag Themabijeenkomst op dinsdag 24 mei 2011 in het Provinciehuis. Aan- en afwezigen : zie bij ALV Na een korte pauze heropent Marry de vergadering en heet van harte welkom de heer Ir. P. Jan Smits, Programmamanager Duurzame Ontwikkeling bij het Productschap Tuinbouw. De heer Smits zal een presentatie houden die de titel heeft gekregen: Toekomst Tuinbouw in de Biobased Economy . De