Evangelikuselet.hu

K É N Y E L M E T L E N S Z O M S Z É D O K ? Szokatlanul hosszú cím, keménytáblás Az Ökumenikus Tanulmányi Központ legújabb kiadványa könyv, egyszerû küllemû borító – a kö-tet dokumentumgyûjtemény. Ha a re- viszonyát. Elõször az engedelmesség pá- az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 20. szá- tek faji, ideológiai és más céljaik szolgála- li és péteri etikáját tárgyalja, nem feled- tába állítani az egyházakat. Az egyház ki- kezve meg a magyarázatok kritikájáról 2006 januárjában élni az évforduló adta Walter E. Pilgrimnek, az egyesült államok- békíthetetlen módon ütközött össze az sem. A következõ, legrészletesebb feje- ateista-szocialista rendszerekkel, hiszen zet Jézus és az evangéliumok nyomán a céljuk az egyházak eltörlése volt. És az kritikai távolságtartás etikájáról szól.
forma, a cím és a tartalom a szerkesztõi- Elõször Isten és csak utána a császár, kü- kiadói szándékot csak még hangsúlyo- lönben is, az Isten országa nem politika.
sabbá teszi: segíteni a korszak minél szé- A kötetet 1999-ben adták ki, ez a szer- azt akarták elérni, hogy megszûnjön az õ „Nem a császár az Úr. Az államok lehet- lesebb körû, minél összetettebb, minél zõ legismertebb mûve. Hasonló vállal- társadalmi befolyásuk, és helyébe saját nek vagy nem lehetnek Isten szolgái.” kozásra már korábban is sor került is- meggyõzõdésük és elképzeléseik lépje- A szerzõ a harmadik részben a Jelené- „Tényszerûség” – emeli ki ajánlójában mert teológusok részérõl (Oscar Cul- sek könyvével a totalitárius és bálványimá- dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyaror- mann, 1956; Wolfgang Schrage, 1971 és dó állammal szembeni ellenállás etikáját Charles K. Barrett, 1972). Pilgrim azonban veszi górcsõ alá. A befejezõ részben, lelkészi elnöke. „Tény – folytatja –, hogy náluk is alaposabb elemzését igyekszik amely az Egyház és állam az Újtestamen- rossz vagy kényszerû, sõt kikényszerí- adni egyház és állam viszonyának, és a tumtól napjainkig címet viseli, igyekszik tett döntések sora született azokban a összehangolni a háromféle újszövetségi napokban – és persze helyes és bátor tat. (A könnyebb olvashatóság érdeké- megközelítést. Ez már csak azért is le- döntések is. Az ebben a kötetben nyilvá- kat – általában – idõrendi sorrendben kö- ben a szerkesztõ, dr. Tóth Károly nyugal- hetséges és szükséges, mert mindegyi- zöljük. Ez azért is fontos, mert azok helyes nyilatkozatok ezeket a döntéseket doku- megértése, mérlegelése csak abban az idõ- nöke úgy látta jónak, hogy rövidebbre ség; a konkrét példák – különösen is a mentálják. Tények, szavak, amelyek el- szakban, környezetben, miliõben lehetsé- fogja a bõséges, alapos jegyzetanyagot.) 20. századból valók – ezt világítják meg.
hangzottak és leírattak, s az értük való ges” – írja Ladányi Sándor, a kötet szerkesz- Rajtuk kívül a különbözõ tanulmányok felelõsségvállalás megkerülhetetlen. De tõje, a Károli Gáspár Református Egyetem a sorok mögött emberi sorsok rejteznek.
Hittudományi Karának tanára, aki hosszú témával kapcsolatban legismertebb kér- szomszédot az ige csûrés-csavarásával helyzetben, hogy utólag, higgadtan mér- Közhely, mégis igaz: az egyház jövõje désekkel, a császárnak való adófizetéssel kényelmessé nyilvánítsa, de arra sem, legeljenek, akik féltették szeretteiket, (Mt 22 stb.) és Róm 13-mal, az engedel- hogy a kényelmes szomszéd jóvoltából egyházukat, és – ezt nem hallgathatjuk miként tudjuk feldolgozni máig élõ múl- el, és nem is akarjuk elhallgatni – olyan tunkat – nem a közhelyek szintjén. A kötet nem felejtheti el, hogy zarándok (ezt je- embereké, akik a hatalom kínálta lehetõ- ebben nyújthat segítséget az olvasónak. ban a teljes „odasimulástól” a teljes lenti a szerzõ neve is) ezen a földön. Az ségért nem tartották drágának feladni hitüket, emberségüket és társaikat.” (különösen is bizonyos körök választá- nek. Persze túl sokszor az egyházak ma- A korszak egyházi történéseinek érté- sok elõtt) gyakran elõveszik az állam és kelése olyan feladat, amelyhez valóban el- Adalékok a Magyarországi Református Egy- egyház elválasztásának kérdését. Ez plu- gyenek.” (Hadd jegyezzük meg a közel- engedhetetlen és kiváló segítséget nyújt az házban az 1956–1957-es esztendõben történ- ralista demokráciában, szekuláris kultú- eddig a témában megjelent legátfogóbb tekhez – Dokumentumok a Református Meg- rában valóban mást jelent, mint a koráb- sábjain az elmúlt hónapokban tárgyalt Walter E. Pilgrim: Kényelmetlen szomszédok? újulási Mozgalom és az Országos Intézõbi- „diakóniai teológia” is az összeütközés ki- – Jézus és az apostolok az egyház-állam vi- teljes (…), mégis talán átfogó képet ad az zottság tevékenysége, valamint a megtorlások A bevezetõ szerint „mi mindnyájan na- békítésére tett felemás – vagyis nem kö- szonyról. Fordította az Ökumenikus Tanul- eseményekrõl, azok hangulatáról, a »sze- történetébõl. Szerkesztette és a bevezetõ tanul- mányi Csoport, szerkesztette dr. Tóth Károly. replõk« gondolkodásáról (és esetleg azok mányt írta Ladányi Sándor. Kálvin Kiadó, Bu- mennyi zavart okoztak a XX. században.
Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, gyors »változásáról«!). A dokumentumo- Amikor az egyház totalitárius államokkal mutatja be Újszövetség és államhatalom A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szo- nem arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyház is és szolgálja. De az egyház és az állam elkülönülõ hatás- lási gyámkodást jelent a politika felett – de jelzi an- ciáletikai Bizottsága a fenti címmel egy összefoglaló tanul- az állam is csak akkor teljesítheti küldetését, ha nin- körei nem szembenállást jelentenek, hanem azt, nak a szabadságnak a realitását, amely egyrészt meg- mányt készített. E munka célja az volt, hogy rövid terjede- csenek egymással szerves kapcsolatban. hogy e hatáskörök kiegészítik és segítik egymást. jeleníti az egyén méltóságának érinthetetlenségét, más- lemben, de komoly bibliai, történelmi, teológiai és praktikus részt elõfeltételét és egyben kontrollját is képezi a li- szempontokat figyelembe véve eligazító segítséget nyújtson 1.2. Egyház és állam kapcsolata mindazoknak, akiket e témakör érint vagy érdekel. a történelmi tapasztalatok fényében A keresztény egyházak jelenlétére és szolgálatára Nyilvánvaló, hogy különbözõ helyzetekben ez a kérdéskör Egyház és állam szétválasztásának gondolata napja- tehát nagyon is szükségük lenne az európai álla- más-más hangsúlyokkal jelentkezik. Másként áll elõ kriti- Történelmileg nézve ez a kapcsolat soha nem volt inkban gyakran uralja a politikai retorikát. A „szabad kus társadalmi válságok idején, történelmi sorsfordulók al- feszültségektõl mentes. Az egyház gyakran ki volt egyház szabad államban” elve az újkortól kezdve kalmával, új egyház vagy új állam kialakulásának korában, téve a kísértésnek, hogy annak megfelelõen keresse egyre inkább meghatározta a közélet alakulását és az helyi, országos vagy kontinentális képviselõválasztások ide- a helyét a világban, ahogyan a társadalom vagy az ennek megfelelõ egyházpolitika eszményét. Ezt azért prófétai szolgálata, illetve õrállói tiszte? jén, gazdasági konjunktúra és gazdasági válság korában államhatalom tekintett rá. Ez történelmileg két is fontos tudatosítani, mert a sokat hangoztatott sze- vagy egy nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak mondható törté- paráció nem az állam kezdeményezésébõl, kényszer (…) Az egyház akkor teljesíti prófétai tisztét, ha (1) Vagy bizalmatlanul tekint az állam az egyházra, alatt kell, hogy megvalósuljon. (…) A kérdés nem az, szükség szerint hangot ad a demokrácia eszményei- A tanulmány összeállításában fáradozó teológusok – Fa- aminek következménye a türelmetlenség, az egy- hogy szükség van-e a szeparációra, hanem hogy mi- vel való visszaélés elleni tiltakozásának, felemeli sza- zakas Sándor, Benke György, Bóna Zoltán (reformá- ház által képviselt értékek nyilvános negligálása, az kor, minként, milyen feltételek mellett történjen. Ah- vát az állam alkotmányos rendje érdekében, és nem- tus), Reuss András, Béres Tamás, Orosz Gábor Vik- egyház társadalmi-gazdasági ellehetetlenítése egé- hoz nem férhet kétség, hogy ahol az egyház az állam- csak a régi igazságtalanságok felszámolását sürgeti, tor (evangélikus), dr. Szirtes András (baptista), Kalota szen az egyházüldözésig menõen, azért, hogy az ál- tól vállal át (szociális, kulturális stb.) közfeladatot, ezt de lehetõségei szerint mindent megtesz az új igazság- József (ortodox) – arra törekedtek, hogy tanulmányuk olyan lam minél elõbb megszabaduljon a „kényelmetlen- ugyanolyan anyagi feltételek és elbírálás mellett vé- talanságok elburjánzásának kivédése érdekében. (…) alapvetés legyen, amely e kérdéskör értelmezésének, taglalá- gezhesse, mint az állami szektor hasonló intézmé- Az egyház prófétai szava akkor hiteles, ha elõbb sának minden helyzetben kiindulópontja és vezérfonala le- (2) Vagy pedig, mint kulturális-politikai „ténye- nyei. Az egyház sajátos hitéletére nézve viszont le- Isten népét szólítja meg, még mielõtt a társadalom- het. A tanulmányt a bizottság benyújtotta az ökumenikus zõt”, az állam megpróbálja eszközévé tenni az egyházat szögezhetõ: hosszú távon a szeparációt csak egy lel- hoz szólna, hiszen akire sokat bíztak, attól többet tanács elnökségének. Az elnökség helyénvalónak tartotta, saját ideológiai-világnézeti céljainak megvalósításá- kiségében megújult egyház bírhatja el, amelynek tag- hogy e szöveg az ökumenikus tanács honlapján és a Theolo- hoz. (…) Történelmileg nézve viszont nem tagadha- jai nemcsak teherviselésre, de áldozatokra is képesek.
Melyek legyenek az egyház prófétai szolgálatá- giai Szemle hasábjain teljes terjedelmében, hetilapjainkban tó, hogy e két szélsõség között az egyház újra és újra Az egyház szervezeti reformja és lelki megújulása el- pedig – a helyszûke miatt – szemelvényekben a széles nyilvá- igyekezett megtalálni a küldetésének megfelelõ utat: (1) Tudatosítani kell az egyház tagjaiban, hogy nosság rendelkezésére álljon. Az alábbiakban ez utóbbinak egyrészt az Isten iránti feltétlen engedelmességben A szeparáció nem akadálya, hanem feltétele az minden keresztény misszió és diakónia a társada- teszünk eleget. (Bóna Zoltán, a MEÖT fõtitkára) (ApCsel 5,29) nem hallgatta el az evangélium igazsá- egyház és az állam jó együttmûködésének.
lom elesettjei és áldozatai iránt mindaddig „csak gát, másrészt törekedett szolgálni az ember és a köz szolgáltatás” marad, míg az egyház nem képes szem- 1.1. Egyház és állam kapcsolata javát a prófétai intelem értelmében: „Fáradozzatok an- besülni az adott rendszer kihívásaival, és nem tesz nak a városnak békességén…, és imádkozzatok érte az Úrhoz, meg minden tõle telhetõt a problémákat kiváltó mert annak a békességétõl függ a ti békességetek is!” (Jer 29,7) Az európai társadalmak modernizációtörténete vé- Az Ószövetség a királyság minden szakrális legiti- szes ellentmondásosságot bizonyít. A társadalom (2) Az egyház prófétai szavának tartózkodnia mációja mellett elutasítja a politikai hatalom isteni 2.1. A bûnbánat szerepe és haszna egyfelõl igényli a hagyományokon felülemelkedõ, kell a kultúrában és a médiában tapasztalható „pró- jellegét, de eszközként tekinti azt az emberi együtt- kötetlen, önmegvalósításra és önrendelkezésre ké- fécia” idegen hangjától, amely a kíméletlen leleplezé- élés rendjének fenntartására. Az Újszövetség szintén Bûnbánattal és önkritikusan kell megállapítanunk, pes egyének jelenlétét – másfelõl éppen azokat a sekben és a szenzáció hajszolásában érdekelt. nem beszél egységes „államtanról”, csupán a keresz- hogy egyházaink a múltban gyakran megpróbáltak társadalmi intézményeket építi le és lehetetleníti el (3) Végül az egyház nem használhatja prófétai tényeknek mint polgároknak a politikai hatalom- hasonulni a világ szkémájához, nemegyszer az ál- a pluralizmus és az értéksemlegesség jegyében, tisztét arra, hogy önmaga hitelét, társadalmi befo- hoz való viszonyáról. A Róm 13,1–7 vagy az ApCsel lamhatalom eszközeit is igénybe véve a saját érde- amelyek képesek lennének megadni az egyén ki- lyását és erkölcsi tekintélyét biztosítsa a világban.
5,29 klasszikus locusai a földi hatalmasságok igénye- kek érvényesítésére vagy tagjaik fegyelmezésére.
bontakozásának, értékítélete kifejlõdésének kerete- Az egyház akkor teljesíti õrállói tisztét hitelesen, it az Istennek való engedelmesség követelményével (…) A bibliai alapokra és közös hagyományainkra it. Ezért beláthatatlan következményekkel jár a tör- ha közéleti megnyilvánulása, állásfoglalása és bi- korlátozzák. (…) Jézus eligazító szavai az adógaras- való eszmélkedés viszont újból megtaníthat arra, ténelmi egyházak morális tradícióinak relativizálá- zonyságtétele nem áll meg a kritikánál, hanem fel- ról (Mt 22,21), az õ országának nem e világi jellegérõl hogy az egyház és az állam az emberiség életének sa és a keresztény értékekkel szembeni semleges ál- mutatja a világnak a Jézus Krisztusban adott ígéret (Jn 18,36), az uralkodás és a szolgálat ellentétérõl (Mk két különbözõ – vallási és polgári – megnyilvánulá- láspont hangsúlyozása – jóllehet e kísértésnek ma- tartalmát, és felébreszti a reménységet Isten ítélete és 10, 45) nem az isteni és a császári hatalom egybekap- sa. Mindkettõ Isten uralma alá tartozik, és mindket- guk az egyházak sem képesek ellenállni. Az Isten csolását vagy egyenrangúságát támasztják alá, ha- tõ – a maga eszközeivel – az ember javát kell, hogy elõtti felelõsségre való hivatkozás ugyanis nem val- d A MEÖT Szociáletikai Bizottsága

Source: http://www.evangelikuselet.hu/oldalak/860.pdf